Olyan vitás ügyek, nézeteltérések esetén, amikor a felek a megoldást illetően önmaguktól eredményt elérni nem tudnak, egyezséget, megegyezést általában három módon érhetnek el:

• Peres eljárással, bíróság előtt

• Választott bíróság előtt

• Mediációs eljárás keretében

A mediációs eljárás mediátor bevonásával történik.

A mediátor az a személy, aki két fél közti vitás kérdésben közvetít, és a hagyományos bírósági eljárás alternatívájaként, a felek közös megegyezésének elősegítésével próbálja a konfliktusokat megoldani. A mediátor legfontosabb szerepe a felek közti megértés és kommunikáció biztosítása, a tárgyalás szakmai támogatása.

A mediáció egy olyan alternatív, konfliktuskezelő módszer, amelynek során a vitás felek egy kívülálló, semleges, harmadik személy segítségével jutnak egyezségre, amely mindkét fél számára elfogadható megoldással zárul.

A mediáció a vitás kérdések, konfliktusok megnyugtató megoldásának rendkívül hatékony, diszkrét és gyors módszere, amellyel a legtöbb nézeteltérés elsimítható. Az idegőrlő bírósági eljáráshoz képest formai kötöttség nélküli, jóval olcsóbb, barátságosabb, emberközelibb, és mindkét fél számra elfogadható megoldásra törekszik. Demokráciatechnikának is nevezik, mert a vitázó felek maguk hozzák meg a döntést, miután felismerték saját, közös érdekeiket, és ezért hajlandóak egyezséget kötni. S ami nagyon lényeges; a vita eredményes lezárása után jó viszonyuk nagyobb valószínűséggel áll helyre, mint egy hosszantartó pereskedést követően.

A mediáció, mint latin kifejezés jelentése: közvetítés, egyezség létrehozása.

A mediátornak alap esetben nincs döntési jogköre, nem tesz javaslatokat, a megoldást nem neki kell megtalálnia. Feladata kizárólag a közvetítés, és a felek céljainak közös mederbe terelése, az érzelmek háttérbe szorítása a valódi érdekekkel szemben. Segítségével ők maguk jutnak el a megegyezéshez.

A mediáció az Európai Uniós jogharmonizáció keretén belül került bevezetésre Magyarországon, az uniós csatlakozást követően, majd 2007. évtől büntetőjogi mediációs lehetőséggel is kiegészült ez a tevékenység.

A mediátori tevékenységről, mediációs eljárásról a 2002. évi LV. tv., a büntető jogi mediációról az 1978. évi IV. tv., az 1998. évi XIX. tv., illetve a 2006. évi CXXIII. tv. rendelkezik. Ezen jogszabályok szabályozzák a mediátori tevékenységet, a mediátor irodák, a mediátorok működését, azok feltételeit, nyilvántartásba vételét és az általuk lefolytatott eljárások menetét.

A mediáció a nyugat-európai országokban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban már hosszabb múltra visszatekintő és általános megoldásként alkalmazott eljárási formaként működik.