Belső eszközökHangkártyák Elég jól támogatva vannak kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám előfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Konkrét példa erre a Sound Blaster Live! 24 bites kártya, mely a 2.6.11-es rendszermagban megtalálható ALSA hangrendszer moduljaival működött először. Ha rendszerünk ennél korábbi verziót használ, akkor célszerű frissíteni, vagy külön ALSA hangrendszert felrakni hozzá, különben nem fog megszólalni.
VideokártyákItt már egy fokkal érdekesebb a helyzet. Ugyanis a legtöbb típus kernel szinten támogatva van, de licencpolitikai okok miatt a 3D gyorsítást végző meghajtó nincs benne. Azt külön kell letölteni a gyártó oldaláról és telepíteni. Sokáig az ATi közömbös volt a Linux rendszerek felé, szerencsére ez változott, de sajnos még gyermekcipőben jár - bár a meghajtó végzi a feladatát,
ha sikerül feltelepíteni. Így ha videokártya vásárlás elött állunk (szerintünk) még mindig érdemesebb
Linux alá NVIDIÁT választani.
Mindemellett mindkét kártyatípus esetén az azokat tényleg kihaszálni képes rendszermodul zárt forrású, és a gyártó honlapján található meg, mint Windows esetében is.
ModemBár egyre kevesebben használják, még előfordulhat, hogy kell, olyankor jól jön, ha működik a modem is. Alapvetően kétféle modemtípust különböztetünk Linux alatt: jól működő modemek (70%) és Winmodemek. Ez utóbbi a rázós, ezek olyan csökketett hardveres modemek, melyeknél a hardver feladatainak egy részét rátestálták a szoftverre. Azonban sajnos ezeknél a modemnél a legtöbbször "elfelejtettek" specifikációt mellékelni a termékhez, és az kizárólag Windosos meghajtóval megy. Léteznek ugyan hozzá Linuxos meghajtók is, de azok vagy ingyenesek, de nem lehet velük elérni a teljes sebességet, vagy fizetősek. A dolog egyetlen szépséghbája, hogy nagyon sok laptopba ilyen modemek találhatók. (pl. ilyen modemeket gyárt részben a Connexant)
Hálózati kártyaHálókártyákkal nem szokott probléma előfordulni, kernel szinten támogatva vannak. Egyes gyártók pl. nVIDIA (nFORCE lapkák) kiadnak a saját hálózati kártyájukhoz meghajtót, de a legtöbbször teljesen jól mennek a kernelben gyárilag bent lévő modulokkal is.
Külső eszközök:NyomtatóAz egyik leggyakrabban használt külső periféria a nyomtató. Ennek köszönhetően már hatalmas szervezet áll a téma mögött. Linux rendszereken a nyomtatókezelésért a legtöbbször a CUPS-nak (Common Unix Printing System) nevezett programhalmaz a felelős - ha nyomtatni szeretnénk, ezt mindenképpen érdemes feltelepíteni. Kezelése egyszerű, letisztult: nyomtatókat adhatunk hozzá, állíthatunk be, megnézhetjük az éppen futó munkákat, minőségi és színbeállításokat... különbség csupán annyi, hogy nem egy külön programon keresztül kezeljük, hanem böngészőablakot kell nyitni és az url mezőben megadni a
http://localhost:631 címet. Konfigurálásához root jogok szükségesek, vagy a felhasználót hozzá kell adni a printer csoporthoz. Ettől függetlenül (természetesen) a saját munkáit minden felhasználó felügyelheti.
Ha nyomtató vásárlás elött állunk (vagy már meglévő nyomtatóhoz keresünk meghajtót), akkor legelőször a
linuxprinting.org címre látogassunk el. Ez az eddigi legnagyobb adatbázis támogatottságról, gyártókról/típusokról és meghajtókról. Mindenképpen innen érdemes elindulni. Aminek (szerintünk) a legjobb a támogatottsága az a HP, az ellenpólusa pedig sajnos a Canon.
DSL ModemA DSL modem általában végzi a feladatát tőlünk függetlenül, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy hálózati kapcsolatot kell létrehozni az eszközzel (mintha csak egy másik géphez kapcsolódnánk). Annyit azért megemlítenénk, hogy lehetőleg UTP kábellel csatlakozzunk hálókártyához, mert az USB-s változatok még problémásak lehetnek.
LapolvasóSzintén gyártófüggő a dolog. Célszerű utána keresni a neten, itt is érvényes, hogy ha már a meghajtó megvan, akkor csak egy progi kell, amivel a képeket be tudjuk olvasni (gimp, kooka, ...)
Digitális kamera, USB/Flash memóriákAz USB-s adathordozókhoz kernelszintű támogatás szükségeltetik - ez rend szerint bele is van fordítva a rendszermagba. Általában a legtöbb USB eszköz (pendrive, kamera, mp3 lejátszó) amin adatot tárolunk, gond nélkül befűzhető külső meghajtóként és egyszerűen lemásolhatók/letölthetők róluk az adatok. De előfordulhat itt is némi probléma (például rosszul partícionált pendrive, ami kézzel megkerülhető, de kényelmetlen lehet). Ha fényképeinket a megszokott módon szeretnénk kezelni és letölteni, de a kernel nem tudja a gépet "pendrive-ként" befűzni, akkor célszerű kipróbálni a Gphoto2 nevű programot.
Kapcsolódó hírek:
Milyen hardvert válasszunk, ha Linux az operációs rendszerünk
Mi a hardver? Mi a szoftver? Milyen fajta szoftverek vannak?
TV.tuner kártya segítségével laptopját televízió-, videó felvevő készülékké illetve rádióvá alakíthatja
Általános áremelkedés jellemzi a számítástechnikai ipart