Mi a vírus?

Olyan program, amelynek rendelkezik a következő három tulajdonsággal:

• Szaporodás: a saját kód megsokszorozásának képessége
• Rejtőzködés
• Károkozás

Vírusjelenségek

• Korábban elegendő memória egyszerre kevés lesz a programok futtatására.
• A floppy és/vagy merevlemezeken a vártnál gyorsabban fogy el a szabad lemezterület.
• Megmagyarázhatatlan programhibák jelentkeznek.
• Egyes programok működése lelassul, vagy leáll.
• Fájlok, könyvtárak tűnnek el vagy jönnek létre minden különösebb ok nélkül.
• A vírusellenőrző szoftver vírust jelez, stb.

Egy számítógépes programot csak abban az esetben tekinthetünk vírusnak, ha mind a három kritériumot teljesíti. Amennyiben nem teljesíti az összes feltételt, vírus-rokon programnak nevezzük.

Vírustípusok

• Fájlvírusok: csak úgy tudnak szaporodni, hogy egy program állomány belsejébe másolják be magukat.
• Bootvírusok: a floppy vagy merevlemez boot-területeinek egyikébe írják be magukat. Akkor fertőződnek, ha fertőzött lemezről indul a gép.
• Makróvírusok: sok manapság használatos program, mint pl a Word, Excel lehetővé teszik, hogy sablonjaik makrókat tartalmazzanak. A makróvírusok így ilyen dokumentumhoz hozzákapcsolódó öninduló makrók, amik reprodukálódnak, s más dokumentum-állományokhoz fűzik magukat. Fő terjedésük: e-mailek csatolt állományaival.
• Mailvírusok: e-mailekkel terjednek, a levélkiszolgálókat és levelezőprogramokat használják ki terjedésükhöz. Ezek legtöbbször a levelek csatolt állományaival terjednek, de napjainkban már előfordulnak a levéltörzsben speciális karakterekként elrejtve, amik rákényszerítik a levelezőprogramot vagy a levelezőszervert egy speciális feladat végrehajtására.
• 
  

Vírus-rokon programok

• Trójai falovak: nem szaporodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet okoznak, pl. PC-k és a hálózati forgalom lelassítása.
• Kémvírusok: kárt nem okoznak, hanem információkat szolgáltatnak az adott gépről és a hálózatról Interneten keresztül.
• Férgek: „csak” szaporodnak, s emiatt lecsökkentik a háttértár szabad területét, súlyos rendszerhibákat okoznak.
• 
  

Honnan jönnek, kik írnak vírusokat?

• Egyetemi kutatólaboratóriumok: cél pl. kutatás (víruslélektan)
• Katonai kutatólaboratóriumok: cél pl. az ellenséges számítógép
• Terrorista szervezetek program fejlesztői
• Másolásvédelem melléktermékei
• Munkakörülményeikkel elégedetlen programozók
• 
  

Védekezés ellenük

• Óvatossági rendszabályok betartása: pl. idegen floppylemezt nem teszek be a gépembe, csak ha meggyőződtem annak tisztaságáról; saját lemezemet idegen gépbe csak írásvédetten teszem be; ismeretlen személyektől származó e-mailek csatolt állományait lehetőleg nem nyitom meg.
• Vírusirtó programok: pl. F-PROT, TBAV, SYSDOKI, SCAN, MSAV, OHK, stb.
  Ezek utólag, lefuttatásukkor tisztítják meg a lemezt, a fájlokat a vírusoktól. Ma már nem nagyon használjuk ezeket.
• Vírusfigyelő programok: pl. Norton Antivirus, PC Cillin, Mc Affee, CA, Virus Buster, Kaspersky, stb. Ezek a manapság használatos vírusvédelmi eszközeink. A gép működése közben állandó védelmet jelentenek, ha vírust észlelnek, azt nem engedik bejutni. Ha fennáll a lehetőség, hogy korábban került vírus a gépünkbe, segítségükkel víruskeresést is elindíthatunk, s ezzel az egész gépünk tartalmát leellenőrizhetjük.
• 
  

A vírusirtók és a vírusfigyelők, ha vírust találnak, a lehetőségek szerint azt megölik, vagy törlik a vírusos állományt vagy a frissebb verziók elkészítéséig karanténba helyezik a vírusos állományt.

Fontos, hogy a vírusirtókat illetve vírusfigyelőket gépünkön folyamatosan frissítsük, hogy az újabb kórokozók ellen is hatásosak legyenek.