A Magyar Közgazdasági Társaság Ipari és Vállalkozási Szakosztálya 2009. november 25-én látogatást tett a Pannon GSM Távközlési Zrt. újonnan épült, törökbálinti „zöld” irodaházába. Egy személyes összefoglaló következik.

Környezetvédelem és korszerűség

Körülbelül tizenöten érkeztünk a szép természeti környezetben található épülethez, ahol Kirschner Tünde, az új munkakultúra kialakításáért felelős vezető fogadott bennünket.

A program első felében egy prezentációt hallhattunk az irodaház környezetterhelést csökkentő megoldásairól. Halmay Richárdtól, a környezetvédelmi felelőstől megtudtuk, hogy az épület rendelkezik három hőszivattyúval, amelyeknek a levegő hűtés-fűtésében van szerepük, vízfűtésért felelős napkollektor-rendszerrel, hővisszaforgatóval, és árnyékolórendszerrel. Ahhoz, hogy ezek a lehető leghatékonyabban működhessenek a vállalat intelligens épületvezérlő rendszert is beépített, amely kb. 10 000 pontról gyűjt adatokat, s ez alapján szabályozza a fent említett berendezések működését (lámpa és légkondicionálás fel/lekapcsolása stb.). További segítséget jelentenek a mozgás- és fényérzékelők, az épület tetején található meteorológiai állomás, valamint az, hogy lehetőségük van a legjobb technológiával dolgozni. Szakértői becslés szerint e a zöld hozzáállással kb. 24%-kal tudják csökkenteni a ház szén-dioxid kibocsátását egy hagyományos irodához képest. A megvalósított beruházás várhatóan kb. 10 év alatt térülhet meg, bár a tényleges üzemeltetési költségekről egyelőre még nem rendelkeznek adatokkal.

Környezetvédelmi tevékenységük központjában az energiahatékonyság áll, amelynek mind házon belül, mind pedig ügyfeleikkel kapcsolatban próbálnak érvényt szerezni. Ennek érdekében például korlátozzák az energiafogyasztást, környezetbarát telefonokat, szolgáltatásokat és alkalmazásokat használnak. Halmay úr kiemelte még, hogy hála az elektromos dokumentumkezelésnek és számlázási rendszernek, sikerült csökkenteniük a papírfelhasználást, és megvalósítják a szelektív hulladékgyűjtést is. Érdeklődésünkre elmondta, hogy mivel korábban kellő számú és felkészültségű környezetvédelmi szakemberrel nem rendelkezett a cég, ezen megoldások megvalósítása érdekében új embereket vettek fel.

A Pannonnál az új ház felépítése együtt járt egy újfajta munkakultúra kialakításával, amelyről Kirschner Tünde beszélt nekünk. Ismertette, hogy a cég új szemléletmódjának központjában a bizalom áll, amelynek keretében megengedik például a távoli munkavégzést, egyetlen feltételük a határidők betartása. Ezen kívül az alkalmazottakat 30-40 fős „unit”-okba szervezték, ahol kevesebb asztal található, mint ember, de ez elmondása szerint még sosem okozott problémát. Egyébként senki sem rendelkezik saját íróasztallal, mindenki ott foglalhat helyet, ahol neki jól esik, hiszen laptopokról dolgoznak. Ennek a megoldásnak lélektani oka van, mivel ez által eltűnnek a hierarchia-szintek, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy maga a vezérigazgató is tagja egy ilyen unitban foglal helyet.

A közel egy órás prezentáció után Rédei Zsófia vezetésével nézhettünk körül az épületben. A legfelső szintről lefelé sétálva számos kérdéssel bombáztuk kísérőinket. Kiderült, hogy az új stílus létrejöttében nagy szerepe volt a norvég anyacég, a Telenor tapasztalatainak. Ez az új irodaház ugyanakkor a legkorszerűbb a vállalatcsoport épületei közül. Sétánk során betérhettünk egy unitba is. Ide belépve jobbra a konyhát, balra pedig a mosdót és a dolgozók személyes fakkjait találhattuk. Középtájt van egy csendes szoba (telefonálni, egyeztetni egymással). Azok számára, akik pihenni szeretnének, vagy éhesek, az emeleten lévő kávézó áll rendelkezésre, vagy a legalsó szinten lévő önkiszolgáló étterem, s ugyanitt vannak csocsóasztalok is. Azt is elmesélték, hogy viszonylag gyakran szerveznek közösségi programokat, legutóbbi példa erre az esti perecezés és kávézás volt.

Az épület belterében jól megtervezett interaktív dekorációk találhatók, amelyek helyi, magyar művészek, illetve kivitelező vállalatok munkái.

Összességében elmondható, hogy a szakmai program keretében a szakosztály jelen lévő tagjai értékes benyomásokat szerezhettek Magyarország alighanem legkorszerűbb irodaházának és egy modern vállalati kultúrának főbb logikai pontjairól. A számos kritikus kérdés által vezérelt beszélgetés pedig arra késztetett minket, hogy újragondoljuk a magyarországi lehetőségeket a vállalati környezetvédelem terén.

Készítették: Tomasovszki Tímea és Kozma Miklós (szakosztályi titkár)

Kis háttér a szürke fém, kő és szintelen üveg monotóniáját megtörő óriási kivetített és rögzített színes művészi kompozíciókról, melyekben az épület több helyén is gyönyörködhettünk, bár fotózni nem engedték:

Kulinyi István Munkácsy-díjas képzőművész, a Ravasz András-Szarka Péter alkotópáros, valamint a Munkácsy-díjas Szirtes János irányításával tevékenykedő Ventus Graminis Művészcsoport pályaművei nyerték el leginkább a Pannon új, törökbálinti irodaházának műalkotásaira kiírt pályázat zsűrijének tetszését. A művészeket és a Pannon Ház design koncepcióját dr. Majorosi Emese sajtó- és információs igazgató mutatta be egy sajtóbeszélgetés keretében.

„A világ egyik vezető telekommunikációs cége, a Telenor magyarországi leányvállalataként a Pannon számára kiemelt fontosságú a kortárs képzőművészet harmonikus beépítése a munkakultúrába” – mondta dr. Majorosi Emese – „Ezért döntöttünk úgy, hogy a Pannon Házban, amely az ország egyik legmodernebb, interaktív irodaháza lesz, hangsúlyos formában jelenítjük meg a művészetet, innovatív, formabontó és olykor monumentális alkotások formájában.”

A megvalósításra pályázatot írtak ki, amelyre közel száz műalkotás érkezett be. A terveket egy több körös kiválasztási folyamat során egy kéttagú szakmai zsűri bírálta el: Kopek Gábor, a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem rektora, és Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója.

„A székházban megjelenő művészet megmutatja technológiai és esztétikai párhuzamait azzal a fejlesztéssel és szolgáltató tevékenységgel, amit a Pannon folytat” – vázolta fel a kurátori koncepciót Kopek Gábor – „Az elhelyezett alkotások egy stabil jövőképet, értékállóságot és magasrendű esztétikumot képviselnek.” – tette hozzá. Kulinyi István hat méter magas fejprofiljai, amelyek a Pannon Ház körül helyezkednek majd el, a kommunikációra és az emberközpontúságra helyezik a hangsúlyt. A Ventus Graminis Művészcsoport által kidolgozott ledcsíkok keresztül-kasul átívelik az épület belső tereit, és kis kamerák segítségével animáltan „közvetítik le” a bent sétáló, elhaladó emberek mozgását. Ez a formavilág ismétlődik meg az előadóteremben található hatalmas méretű festményen is. A Ravasz-Szarka alkotópáros egyedi, nem szabványos ikonrendszert dolgozott ki az épület helyiségeinek jelölésére. A zöldes fényű figurák, stilizált jelek szintén az innovativitást, a részletekben is megjelenő formabontó gondolatiságot közvetítik.