Idén hatodik alkalommal rendezte meg az Országgyűlés Civil Irodája és az ernyőszervezeteket tömörítő Civil Foglalkoztatási Konzultatív Tanács a Civil Foglalkoztatási Konferenciát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt 2009. december 11-én a Parlament Felsőházi Termében.

Ugyanabban az arannyal gazdagon díszített teremben gyűltek össze - mintegy 400 alapítvány, egyesület, vállalkozói érdekképviselet tisztségviselői az ország minden pontjáról,-  ahol honatyáink az ország sorsáról döntenek, ahol a legfontosabb ünnepségeket tartják és ahol a törvényeinket megszavazzák.

A rendezvény résztvevőit Dr. Katona Béla az Országgyűlés elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferencia célja a foglalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetének értékelése, a foglalkoztatást érintő jogalkotási tervek ismertetése, valamint az Európai Unió jelenlegi (2007-2013) és elkövetkező tervezési ciklusával (2014-2020) kapcsolatos civil részvétel lehetőségeinek civil szervezeteknek történő bemutatása.

Kik vagyunk mi civilek, hányan vagyunk és mit csinálunk?

62 000 bejegyzett civil szervezet van ma Magyarországon,

4 millió szervezett tagot számolnak,

92 ezer fizetett munkavállalót és

500 000 önkéntest foglalkoztatnak

Mit jelent civilnek lenni? - hangzott el a kérdés.

büszkeséget, szabadságot, feladatot, lehetőséget a környezet védelméért és az egyének, családok, közösségek jóllétéért.

Igen ám, de milyen forrásból gazdálkodhat ma a civil szektor?

Miközben a munkaügyi központok munkahelymegőrzésre, képzésre a vállalkozások részére 10-30 Mrd Ft-okat utaltak át az utóbbi évben, a közszféra pedig 110 Mrd Ft-ot fordíthatott egyedül az "Út a munkába" nevű programra, addig

a civil szféra összesen 7,7 Mrd Ft költségvetési támogatásban részesült 2009-ben a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül.

(Egyenlő elosztás esetén ez civil szervezetenként 124 ezer Ft -ot jelent 2009-ben)

Normatív juttatást az államtól átvállalt munkaügyi, szociális, oktatási, egészségügyi feladatokra egyáltalán nem kaptak - az oktatási intézményekkel ellentétben.

A konferencia keretében őszinte és lelkes hangú beszámolókat hallhattunk a vendéglátó szervezetek képviselői előadásában a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, a Lisszaboni Stratégia témájában és a társadalmi párbeszéd és a civil szerepvállalás lehetőségeiről a foglalkoztatásra fókuszálva.

Szó volt a civil szektor lehetőségeiről és nehézségeiről a foglalkoztatási programokban, a társadalmi égyüttműködés fontosságáról a foglalkoztatási szint növelésében.

Még lelkesebben szóltak azonban a civil oldal képviselői:

Többször szóba került a civilek egyenlő megitélésének és egyenlő partnerségének igénye a közigazgatási és vállalati szereplőkkel.

Dr. Bényei Andrásné ügyvezető igazgató- Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségétől képviselte először a civil oldalt.

Érdekesek voltak a játékos szavazások, melyeket az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan az alábbi hivatalos szavazószerkezeten keresztül tettük meg.

Az egyik kérdésre, hogy a teremben jelenlévők közül ki volt már munkanélküli, közel 50%-unk nyomta meg az "igen" gombot.

Somody Katalin a hazai és európai Civilek helyzetét elemezte az uniós érdekérvényesítésben.

Dr. Köpeczi Bócz Tamás pedig a HEFOP, a TÁMOP és az EQUAL programok hozzájárulási szándékáról beszélt a foglalkoztatási konfliktus mérsékléséhez, a hátrányos helyzet kezeléséhez. Kiderült azonban, hogy ezek a programok leginkább a vállalati szféra lehetőségeire lettek szabva, a civil szervezetek nagy részének jelenlegi forráshiányos működése a pályázatok szigorú pénzügyi és dokumentációs követelményeivel nehezen egyeztethetők össze.

Az európai uniós pályázati források kormányzati - civil megoszlása adja meg többek közt a választ a civil szféra forráshiányos voltára:

Igen nagy az aránytalanság a kormányprogramokra, központi programokra rendelkezésre álló 100 Mrd Ft és a civil programokra összesen jutó 4 Mrd Ft között.

Az oktatási intézmények körében 10 éve elindult akkreditációhoz hasonlóan a civil szervezetek akkreditációjának hosszú folyamata most indul a TÁMOP 2.6.1-es program alapján.

Ez lesz az alapja a munkaügyi központoktól felkészítési és más foglalkoztatássegítő feladatok civil átvállalásának.

Szó volt még arról is, hogy a civil szektor teljesen kimaradt a válságkezelésből. Bankokat, vállalkozásokat támogatott a kormány az utóbbi másfél évben, a civil szféra viszont ez idő alatt nem szerzett ilyen jellegű forrásbővülést.

Kiderült még, hogy két nagy részre osztható a civil társadalom:

Létszámát tekintve 50 ezer főt, 87,4%-ot képviselnek a klasszikus civil szervezetek, melyek éves bevételi aránya csupán az összes non-profit szervezet éves bevételének 41,4%-áz adják.

Náluk nagyobb bevételi aránnyal, 47,5%-kal büszkélkedhetnek az összes civil szervezet 3 ezer fő vagy 5,6%-os létszámát foglalkoztató non-profit kft-k és közalapítványok, melyek ma még sok szempontból közelebb állnak a vállalkozói illetve kormányzati szektorhoz, mint a hagyományosan civilekhez.

Nem biztos, hogy ez az arány egészséges, de mindenképpen figyelembe veendő tervezésekkor, pályázati pénzek kiutalásának elemzéseiben és döntéshozásokkor.

És ha már a döntéshozásról esett szó, a kormány- vállalati és civil résztvevők közötti érdekegyeztető fórumok, mint az OÉT, MAT, RMT, RFKB, GSZT és RFT, az egyeztetések úgy vezetnének a legnagyobb eredményre,

ha egyenlő partnerségben, egyenlő szavazati aránnyal vennének részt a civilek is a partneri kommunikációban már a tervezési, döntés-előkészítési, vélemény-nyilvánítási szakaszban, egészen a monitoringig.

Ennek érdekében ezen fórumok szervezőinek figyelembe kellene venni a civilek bevonásának sajátosságait és ennek megfelelően hatékonyan kialakítani nekik a részvételi lehetőség feltételeit pl. online kommunikáció, távoli elérésű szakmai anyagok, hang- és videófelvételek folyamatosan aktualizálva, rendszeres videokonferenciák kialakítása, távszavazás.