Web oldal készítés

Madarat tolláról, embert Web oldaláról...

A passzív nézelôdés mellett sok olvasónknak eszébe jutott, jó lenne egy-egy saját oldallal b?víteni a világhálót. Minden további segédeszköz, program nélkül is bárki megteheti ezt.

Ahhoz, hogy saját Web oldalainkat a világ minden szegletében láthassák, két dolog szükséges. Elôször el kell készíteni azokat, majd fel kell tölteni egy Internet szerverre. Mindkét feladat egyszeru, hiszen a készítéshez elegendô egy szövegszerkesztô, a felrakáshoz pedig a legtöbb Internet szolgáltató biztosít bizonyos lemezterületet a szerverén, ráadásul az esetek többségében a magán felhasználók részére ez a szolgáltatás ingyenes.

Variációk egy témára I.

A Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka b?séges, mégis két olyan program terjedt el a PC-s környezetben, amelyek szolgáltatásai és kezel? felülete manapság mát szabványnak számít. Mindegyiknek vannak el?nyei és hátrányai, de az alapvet? szolgáltatásokban ugyanazt nyújtják és a velük való böngészés sebessége is nagyjából megegyezik. Sorozatunk mostani és következ? részében külön-külön mutatjuk be az Internet Explorer programját és a Fierfox webböngészõt.

Az Internet kezdetben csak a számítástechnikában jártas kevesek kedvence volt. Ennek f? oka, hogy kezeléséhez bonyolult és nem igazán felhasználóbarát Unix parancsokat és utasításokat kellett használni. Ezek még a Dos környezetben otthonosan mozgókat is elriasztották a hálózattól. A hardver eszközök gyors fejl?désének és a grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerek megjelenésével egyre inkább fokozódott az igény egy olyan rendszer megvalósítására, amely könnyen kezelhet?vé teszi az Internetet még azoknak is, akiknek a számítógép csupán egy, azok közül a mindennapi technikai berendezések közül, amelyeket csak használni szeretnének és nem akarnak közelebbi ismeretségbe kerülni az informatika rejtelmeivel.

Az Internet egyik legnagyobb erénye, hogy olyan gépeket lehet rajta keresztül összekapcsolni, amelyek különböz? felépítés?ek és különböz? operációs rendszerek alatt m?ködnek. Természetesen nem kívánjuk bemutatni az összes géptípus esetén, hogy milyen programokat érdemes használni, csupán a PC kategóriájú gépekre szorítkozunk. Ezeken a számítógép típusokon is használhatunk különböz? operációs rendszereket, mivel azonban az Internet napjainkban szinte egyet jelent annak grafikus felületével a World Wide Web-bel, ezért olyan megoldásokat részletezünk, amelyek grafikus felhasználói felülettel rendelkez? operációs rendszerekhez használhatóak.

Milyen hardver szükséges az Internet használatához? Az els? és sajnos elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy használni tudjuk az Internet nyújtotta szolgáltatásokat: egy számítógép. Bár mondhatnánk azt is, hogy egy akármilyen gép megteszi, azonban ha ki szeretnénk használni a mai Internet adta lehet?ségeket, akkor ne egy 286-os processzorra alapozzuk a világháló elérését. Ahhoz, hogy a szinte egyeduralkodóvá váló, az Internet grafikus felületét jelent? World Wide Web-et is tudjuk használni, bizony komolyabb gépre van szükségünk.

A problémák elkerülése érdekében a cég 2006-ban az MPP spamszûrõ mellett döntött, amely azóta is hatékonyan tartja távol a kéretlen leveleket. Az eredmény önmagáért beszél: az MPP egy év alatt fél milliárd spamtõl kímélte meg a felhasználókat, a szolgáltató ezért további két évig ezt a rendszert alkalmazza a spamek szûrésére.

A VIP Solutions Kft. immár öt éve biztosít ingyenes levelezõ szolgáltatást felhasználóinak, 2002-tõl az Index/VIPmail szolgáltatással, 2004-tõl pedig már a CitroMail levelezõ is elérhetõvé vált.

Alapvetõen Linux alatt három különbözõ dolgot végezhetünk egy fájllal, és mivel Linux alatt minden fájl, ez a három dolog elvileg hiánytalanul lefedi az összes, vincseszteren található adat kezelését:

• egy fájlt olvashatunk (read)
• egy fájlt írhatunk (write)
• egy fájlt futtathatunk (execute)

Amint látható, ez így viszonylag egyszerû is. Természetesen már rögtön felmerül több probléma, hiszen "valódi" fájl esetén még viszonylag közérthetõ dolog, hogy mit jelent a futtatás, de például könyvtárnál (mappánál) már kicsit furcsának tûnhet elsõre: könyvtár esetében a futtatási jog belépést jelent a könyvtárba.

Belsõ eszközök

Hangkártyák
Elég jól támogatva vannak kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám elõfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Konkrét példa erre a Sound Blaster Live! 24 bites kártya, mely a 2.6.11-es rendszermagban megtalálható ALSA hangrendszer moduljaival mûködött elõször. Ha rendszerünk ennél korábbi verziót használ, akkor célszerû frissíteni, vagy külön ALSA hangrendszert felrakni hozzá, különben nem fog megszólalni.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.